HETEN AZ ASZTALNÁL VIII.
2015.03.14. 23:21
2001. március. Születésnap - Ajándékok és előjátékok I.
Születésnap VIII. Ajándékok és előjátékok I.
Megérkezett a desszert és a hozzáillő tokaji aszú. Lali mindig szerette az almás pitét, de nem gondolta, hogy vaníliafagyival ilyen jó is lehet. Persze a fagyit aszúval is megbolondították. Elmerült az ízek kéjes élvezetében és csak Iván csörgetésére tért magához. Barátja kedvesen kocogtatta a poharát, áldomásra készen.
-
Nagyon élveztem a vacsorát, köszönöm magunknak a szervezést, ám mivel ez Lali szülinapja, eljött a pillanat, hogy megajándékozzuk. Mivel évek óta angol foci és elsősorban Arsenal meccsekre invitálsz minket, fiúkat, nagy örömmel adjuk át kedvenc csapatod legjobb játékosának, Thierry Henry-nak a 14-es mezét. – Kacsintott. – Ez persze csak a fiúk ajándéka, ha jól tudom, a lányoktól meztelen képet kapsz vagy egy zongorát...
-
Ha választhatok, az előbbit! – kívánt Lali.
-
Tréfáltam. A mez mindannyiunk ajándéka.
-
Köszönöm. Nagyon jól esett a meglepetésvacsora és örülök, hogy mindannyian eljöttetek. Ez teszi az estét igazán széppé. Semmi baj nincs azzal ugye, ha cserébe megszerveztem a csapatnak egy háromnapos május elsejei gleccsersíelést??? – Rövid várakozás után folytatja. – Úgy veszem észre a fennakadt állakból, hogy más programot terveztetek. Sebaj, mondjátok le! A szállást már lefoglaltam, nincs menekvés, jótett helyébe, jót várjatok!
-
És hová megyünk?
-
A Mölltaler gleccserhez. Három-négy napra tökéletes, péntek délután indulnánk, kedden jönnénk vissza. Tegyétek le a tollat hamar, mert az indulás pontos lesz, az út hosszú, cirka hét óra.
-
Ez melyikünk ajándéka? – kérdezte Erika.
-
Mindannyiunké, de leginkább az enyém. A síelés fantasztikus buli, esténként meg együtt lehetünk egy faházban és mondjuk.... monopolyzhatunk – mosolygott rá vissza Lali.
-
Duzzogva, de elfogadom – nevetett Vali, – de csak a monopoly miatt! – Beleegyezése elűzött minden ellenérzést a lányokból. Szép lassan Erika és Edit is bólintottak. Lali állandójellegű tettestársaival ilyen probléma sosem volt, a fiúk imádták az efféle párnapos utakat (főleg, ha nem nekik kellett megszervezni!)
Miközben a társaság lassan szedelődzködött a kínai kommunista párt központi bizottságát megszégyenítő négy és félórás vacsora után (igaz, azt a kínaiak állami pénzen eszik!), csak Lalinak tűnt fel, hogy a női mosdóba betért Erikát néhány perccel később Csumbi követte.
Erika is felfedezte a betérő férfit.
-
Hát te meg mit keresel itt?
-
Hoztam bort, sajtot és óvszert, hátha piknikezni fogunk!
-
Undorító vagy!
-
Pedig még csak most kezdem.
-
Remélem kézmosással...
-
Nem, dumával.
-
Gondoltam, hogy nem marad ki a bla-bla-bla...
-
Akkor kezdjük rögtön a szexszel?
-
Mondtam ilyet?
-
Mit csináljak, ha nekem mindig olyan nőnek tűntél, aki mélyen odalent azt szeretné, ha nagyon megaláznák. Az ilyesmi rettentően melós tud lenni, de mit tegyek, ha tökéletesen alkalmasnak érzem magam a feladatra.
-
Kíváncsi lennék, milyen mélyre süllyedsz, kérlek folytasd! – biztatta Erika, az érdeklődés legcsekélyebb külső jele nélkül, ám a Csumbihoz hasonló figyelmes szemlélő látta: ez csak álca. Pofátlansága imponált a nőnek.
-
Amilyen mélyre csak lehet. És utána ismét és megint és újra. Az a problémám, hogy az én adottságaim nem engedik eltűnni a benned fel-felbukkanó mocskosan huncut kislányt, aki alig várja, hogy végre valaki kiszabadítsa. A te bajod, hogy óriási önfegyelemmel bent tartod ahelyett, hogy kiengednéd. Akkor nem kéne bemennem érte és megúsznám a melót. Ám sajnos az élet csapásai engem sem kímélnek, be kell mennem érte. Sebaj, van búvárfelszerelésem pipával. A kislány kiszabadítása minden erőfeszítést megér, akár az életemet is feláldoznám érte.
-
Milyen rendes vagy! – álcázta Erika lenyűgözöttségét kérdéssel, tetszett neki a szellemes monológ
-
Persze, vedd csak le a kosztümödet, hadd lássam a bugyid!
-
Na kifelé, te szélhámos.
-
Sajnálom! – mondta Csumbi és jó mélyen a szemébe nézett. Tudta, hogy nyert és csak idő kérdése, hogy a nő megkívánja és behódoljon. Ilyen egyszerű ez. Csak sokan nem tudják kiválasztani a megfelelő pillanatot, a megfelelő helyszínt, a megfelelő szöveget, a megfelelő taktikát vagy csak a bátorságuk és a nehéz pillanatokban a kellő lélekjelenlétük nincs meg ahhoz, hogy a szükséges lépést megtegyék. Benne minden megvolt. Ki ne használta volna ezt ki az ő helyében. Kezet mosott és kiment.
Erika néhány percig csak támasztotta a falat. Lába remegésén éppen úrrá tudott lenni, különben még a férfi jelenlétében kényszerül leülni, ami a totális vereség beismerése lett volna. Ritkán voltak ilyen pillanatai. Aztán összeszedte magát és kiment a védelmet jelentő „tömegbe”.
Később már az utcán a félénk Zoli – kapcsolata ellenére – összeszedte a bátorságát és a továbbra is káprázatosan festő Valihoz lépett.
-
Elkísérhetlek? Nem szeretném, ha ebben az elegáns kosztümben egyedül kéne hazamenned.
-
Ne haragudj, ez most nem alkalmas, majd máskor.
-
De hát miért?
-
Még van némi megbeszélnivalóm.
-
Kérlek, nem bírlak nézni ebben a gyönyörű kosztümben...
-
Jó, akkor neked ajándékozom, hogy vele lehess! – vágott közbe a lány.
Zoli szóhoz sem jutott. Úgy érezte jó szándékkal közeledett és a durva visszautasítást semmi sem igazolta. Vali izgult, ezért vetette el a sulykot. Sosem kezdeményezett még a férfiaknál, egyszerűen nem volt rá szüksége. Tizenéves kora óta a lekoptató dumákat kellett gyakorolnia. Minden létező helyzetben kapott már ajánlatokat. Gimnazistaként egyszer egy fuldokló fiút mentett ki a strandon. Amikor magához tért, a nyolcéves kissrác járni akart vele. Szelíden leszerelte. Most is ezt kellett volna tennie, ám izgult. Lalira gondolt és a fiú születésnapi ajándékára. Vajon mit fog szólni???
Az első rész a szereplőkkel, a második, Iván válásával, a harmadik, Zoli új, problémás barátnőjével, a negyedik a szép Vali gondolataival, az ötödik, Erika nőies bosszújával, a hatodik a csajozóművésszel és a hetedik a "pávával" a linkeken.
takacskrisztianir.blog.hu és facebook.com/takacskrisztianir
Szerző: Takács Kr.
Szólj hozzá!
Címkék: Erika Iván Zoli Edit Lali Vali Csumbi Ajándékok és előjátékok I. Heten az asztalnál VIII.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.