1. Costa Rica: Klinsmann kivételével tán mindenki azt várta, hogy mindhárom egykori világbajnok lemossa őket a pályáról a csoportban. Ezzel ellentétben nemhogy csoportelsők lettek, de még ki sem kaptak. Hüvelyk Matyi él! Minden idők legjobb vébé szereplésével.

2. Németország: világbajnoki címet nyerni jöttek és 14 év kőkemény és aprólékosan szervezett munkájával megszerezték. Mindenki tanulhat tőlük! „Spanyolos” dominancia várhat rájuk a jövőben, remélhetően még sok 7-1-es történelmi győzelemmel.

3. Hollandia: Spanyolország és (tán) Chile is esélyesebbnek tűnt a csoportban, de látványos játékkal mindenkit legyőztek. Nagy kár, hogy a látvány a kieséses szakaszra elfogyott és 240 percen át nem tudtak gólt lőni. Még így is túlteljesítettek, beárazva a magyar futballt.

4. Kolumbia: Falcaoval a legjobb csatárukat veszítették el. Mégis, Schillaci óta az első igazi vébésztárt produkálták James (Ha-mesz) Rodriguez személyében. Meggyőzően látványos játékkal Kolumbia legjobb világbajnoki eredményét érték el. Várjuk a folytatást!

5. Argentina: vébégyőzelemre is esélyesek voltak, míg Messire az várt, hogy felérjen a 86-os Maradona mellé a piedesztálra. Ám mire igazán mutatnia kellett volna valamit már Mascherano volt a csapat legjobbja és Messi maximum a 90-es Maradona teljesítményét érte el. Valószínűtlen, hogy innen vezet még út felfelé akár neki, akár Argentínának.

6. Franciaország: ahhoz képest, hogy majdnem elbuktak az Ukrajna elleni pótselejtezőn, elég szépen belekezdtek a csoportban, aztán lassan elfogyott a tudomány. Azt várták tőlük, hogy ne vert seregként kullogjanak haza, ami sikerült. Szép a jövőjük, ha így folytatják.

7. Chile: kevés csapat volt annyira balszerencsés, mint ez a remek generáció. Nehéz csoportjuk ellenére szépen meneteltek, 2-0-ás győzelmükkel kimondták a halálos ítéletet a regnáló világbajnok felett és előrevetítették Brazília későbbi súlyos problémáit is.

8. Algéria: a világbajnokság szép emléke. Jó focival először jutottak túl a csoportkörön és úgy megszorongatták a későbbi világbajnokot, hogy a brazilok is büszkék lettek volna rájuk. A legígéretesebb afrikai csapat – sokak meglepetésére.

9. Egyesült Államok: mint Costa Rica, nekik sem szabadott volna túlélni a csoportjukat, ám mégis megelőzték Ghánát és Portugáliát. Igazi látványos focijuk meghódította a szíveket, nem álltak messze a meglepetéstől Belgium ellen sem, de jött Lukaku...

10. Belgium: az eredményeik számottevőek, de egy meccset leszámítva nem játszottak jól. Sztárjaik fáradtak, kimerültek voltak, kevésbé ismert játékosaik jól teljesítettek. Ha csapatként megtanulnak működni, nagyon szép jövő előtt állhatnak.

11. Mexikó: ahhoz képest, hogy alig jutottak ki, messzire értek! Legyőzték a rivális horvátokat és igencsak megszorongatták Brazíliát és Hollandiát, ám végül mégsem tudták átlépni saját árnyékukat.

12. Görögország: életük legjobb világbajnoki eredményét érték el és ez akkor is tiszteletre méltó, ha focijuk nemhogy nem látványos, inkább negatív. Ne csodálkozzunk, ha ősztől úgy beárazzák a magyar futballt, hogy még golt sem tudunk rúgni ellenük avagy mindkétszer kikapunk!

13. Svájc: bár nem sikerült igazolniuk, miért is vannak az első tízben a világranglistán, mégis szép produkciót nyújtottak, sok-sok drámai fordulattal – leszámítva a franciáktól kapott nagy verést.

14. Nigéria: úgy jutottak a rájátszásba, hogy az erről döntő a Bosznia-Hercegovina elleni meccsükön súlyos játékvezetői tévedés történ a javukra. Mégis, az első afrikai csapat, amely háromszor is továbbjutott és Keshi az első afrikai születésű kapitány, aki képes volt ilyenre.

15. Uruguay: Angliát vagy Olaszországot akarták megelőzni, mindkettőt sikerült. Majd mire megtették mindenki utálta őket Suarez ostobasága miatt. Hány csodálót veszítettek vajon?

16. Brazília: a világbajnoki cím esélyeseként indultak és a csaknem állandó bírói segítség ellenére az ország futballját lökték a végére a káoszba. Neymaron kívül e csapat arról szólt, hogyan tagadják meg a Pelé, Zico és társaik által a világ csodájává tett brazilos focit. Kolumbia elleni rugdosódásukra még a félresikerült játékvezetői hozzáállás sem lehet mentség. Azt kapták, amit megérdemeltek és emiatt senki sem bánkódik.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.