Valójában nem ez a félidő, de innen már minden meccs számít! Maximum: kétmondatos értékelés minden csapatról a végeredmények sorrendjében!

A-csoport:

Brazília: egyedül Neymar bírja a nyomást, annak ellenére, hogy 7(!!) súlyos játékvezetői tévedés történt a javukra! Ha nem javulnak, nagyon nehezen jutnak majd túl a többi dél-amerikai csapaton, utána pedig lehet, a németek jönnek...

Mexikó: kellemes meglepetés; szervezett, lelkes, örökmozgó csapat – nagyon nehéz dolga lesz a hollandoknak ellenük. Ha továbbjutnak, bármi megtörténhet...

Horvátország: a brazilok elleni meccsüket elcsalta a bíró, Mexikót alábecsülték, kiestek. Az első meccsen Mandzukic, összességében pedig egy rendes védekező középpályás hiányzott a Rakitic, Modric duó mögül.

Kamerun: sztrájkoltak a lóvéért a vébé előtt és ugyanúgy jártak, mint minden fekete-afrikai csapat, amelyik eddig (Ghána 2014, Kamerun 2010, Togo 2006) ezt tette: kiestek.

B-csoport:

Hollandia: fél évet készültek a spanyolok elleni meccsre, megérte; utána hozták a kötelezőket. Ha túljutnak Mexikón és senki sem sérül meg a Robben, Sneijder, van Persie trióból megnyerhetik!

Chile: alulteljesítettek a hollandok ellen, ám a többi meccsen nagyon jók voltak. Komoly esélyük van a brazilok ellen – remélem, a bírók ellen nem kell játszaniuk!

Spanyolország: generációváltás kell, szerintem a kispadon is. Mióta nem Michel a sportigazgató, nincs aki konfrontálódni merjen Del Bosque-vel, aki taktikailag egyértelműen rosszakat, míg gondolkodásban többször későn lépett.

Ausztrália: Tim Cahill eltiltása után esélyük sem volt a góllövésre. Gyengék, mint minden ázsiai csapat.

C-csoport:

Kolumbia: nagyon jó együttes, mélységben is elég sok jó támadójuk van. A "kannibáltalanított" Uruguayon túljutnak és Chile/Brazília ellen nagyszerű meccset játszanak, ami után akár a fináléig menetelhetnek...

Görögország: jó kontracsapat nagy mázlival, a vébé után magyar érdekeltséggel. Nem gondoltam volna, hogy megverik Elefántcsontpartot és nem szeretném, hogy kiverjék Costa Ricát.

Elefántcsontpart: eddig azért voltak lúzerek, mert rossz volt a sorsolásuk, Brazíliában erre már nem hivatkozhatnak: minden a kezükre játszott, mégsem sikerült. Könyvtárnyi irodalom fog születni arról, hogy nagyszerű játékosok, akik évtizedek óta együtt játszanak, miért nem jutottak sehová.

Japán: Honda és a szervezettség ezen a szinten már nem elég. Gyengék voltak.

D-csoport:

Costa Rica: a kiscsapat, amelyik a világ kedvence lett! Szervezettek, jók, szórakoztatóak és nyernek – nehogy már a görögöket ne verjék meg!:-)

Uruguay: a két emberes csapatból (Suarez és Godin) az egyik "kirágta" magát. Costa Rica ellen látszott, mennyire jók ilyenkor...

Olaszország: a Costa Rica elleni meccs félidejéig szimpatikusak és jók voltak. Akkor az addig a támadások mellett már 4 éve elkötelezett Prandelli hirtelen úgy döntött, visszaáll a „régi olasz” mentalitásra, amely a nagyon jó védelemre és hatékony csatárokra épül – mindeközben a legerősebb csapatrész az idén a középpálya volt...

Anglia: próbálták, de nem tudták azt játszani, amit a Liverpool, mert hiányzott egy védekező középpályás és Suarez. Ráadásul Gerrard, Henderson, Welbeck és a komplett védelem is formán kívül volt...

(folytatás: holnap)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.