EZOTÉRIA I.: Kezdetek

2014.10.04. 16:35

 

Apám műszaki ember volt és ateista, csak a szemének és a számoknak hitt. Kiválóan főzött. Sokéves konyhai tapasztalattal már tudom: a jó szakácsnak hinnie kell valamilyen felsőbb erőben, akitől fantasztikus kreativitását kapta. Ő ezen sohasem gondolkodott. Neki a főzés a megfelelő anyagok és ízek kémiailag jól időzített elegye volt. Tudatosan főzött és élt. Maximalistaként. Amibe belefogott, minimum tökéletesen végezte el. Nem róla szólt Kemény Fecsó bá' híres mondása: „félig berúgni pénzkidobás”. Szerintem amit szívvel-lélekkel végzünk, rögtön bevonzza az isteneket, szellemeket és nem evilági jó erőket. buddha-000.jpgVezetik a kezünket és segítenek a főzésben (is). De apám gondolkodása idáig már nem terjedt.

 

Ilyen családi háttérrel mégis hogyan kezdtem el, az ezotéria iránt érdeklődni?

 

Szigorúan tapasztalati úton. Ragaszkodnom kellett a tesztekhez: melyik ezoterikusnak lesz igaza és melyiknek nem? Csaknem biztosan ez a leglassabb folyamat, előfordult, hogy a válaszra éveket kellett várnom. Az is vezérelt, hogy az apámhoz hasonló materialisták 2-300 évvel ezelőtt biztosan nem hittek volna a rádióhullámokban meg a mobiltelefonban. Minden ilyen ötlet ellen tiltakoztak volna, megemlítőjének beszédekor minimum az ördög kénköves leheletének szagát érezték volna, rosszabb esetben tárcsázták volna a pápai inkvizíció ingyenes, zöld számát. Milyen jó, hogy nem volt még mobiltelefon!

 

A tapasztalati út és a számok nyelve lassú volt, de biztosan hatékony. Ezoterikus találkozóim 70 százalékban sikeresnek mondhatók. Öt szakemberből egy kóklerre akadtam, egy még éppen tanulta, mégis majd' 20 éve mondott olyat, ami máig igaz. Hárman telitalálatnak bizonyultak, csaknem minden megjegyzésük pontos volt. ezoteriatenyervonalak_kisebb.jpgSajnos egyiküket elvesztettem, pedig fantasztikusan tudott a tenyeremből olvasni rövid- és középtávon.

 

Ekkor tanultam meg, hogy az újságban írt horoszkóp röhögni jó, valós haszna nulla. A személyre szabott az igazi, személyiség-elemzéshez a születési idő, hely, óra és perc szükséges.

 

Na persze itt is lehetnek tévedések. A legnagyobb galibát a kókler okozta. Nemcsak, hogy nem értette a lényegemet, de néhány bődületes baromsággal is megajándékozott, sokszoros tévútra vitt. Szörnyű belegondolni, hogy iskolában TANÍTOTTA a horoszkóp elemzést! Úgy szép, ha hozzáteszem: én sem voltam a megfelelő kondiban, lelkileg zakkantan kérdezgettem, amire olyanokat válaszolt, amiket hallani szerettem volna. Haszna mégis volt, egy életre megtanultam, abban bízzak, aki meri azt mondani: „nem tudom”.

 

De ha tehetjük, érzelmi (és egyéb) felindulásunkban ne forduljunk ezoterikushoz! Főleg rosszhoz ne! Ezt az elméletemet hallva egyik realista ismerősöm rögtön ledorongolt: „ha az életedben minden jól megy, miért is fordulnál hozzájuk?” Tus. Erre azóta sincs válaszom. Most, évekkel később jutott eszembe: ő inspirálta dilemmáim itteni megírását!

 

Nem panaszkodhatom, jó embereket vonzottam be. Legbelül mindig is éreztem, hogy e szakemberek nem oldják meg a problémáimat, de segítenek irányt adni, választani vagy jobban fókuszálni valamire, amit addig nem tartottam fontosnak. Ilyesmire mindenkinek szüksége lehet, aki valaha kételkedett. Másrészt szellemileg sem zakkantam meg annyira, hogy emelt-díjas tévéműsorokba telefonáljak be, instant segítséget kérve. A „tedd a kezed a képernyőre” és „érzed, ahogy melegszik a fájdalom helyén” a létező legnagyobb átverés.

 

A felkészítésedet sikeresnek értékelem Apám. Köszönöm!

 

 

 

takacskrisztianir.blog.hu és facebook.com/takacskrisztianir

A bejegyzés trackback címe:

https://takacskrisztianir.blog.hu/api/trackback/id/tr986757909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.